Ismerjük meg a klímatechnika főbb tulajdonságait!
Manapság mind több lakásban találhatunk valamilyen klímaberendezést. A mai ember igénye a kényelemre megnövekedett, valamint a manapság épült épületek hőszigetelő- és tartó képessége is sok esetben nem megfelelő, ezért egy klíma beszerelése sokak számára indokolt vásárlás lehet. Az alábbiakban a klímák működési elvéről, előnyeiről olvasható rövid tájékoztató írás.
A klíma működési elve
A klíma működése azon fizikai jelenségen alapul, miszerint a párolgás hőelvonással jár. Ez alapján már több ezer éve is hűtöttek ivóvizet: egy zománcozatlan agyagedénybe vizet töltöttek, amiből egy kis mennyiség szüntelenül szivárgott. Ez elpárolgott a korsó felületéről, így azt (valamint a belsejében található vizet) a párolgás lehűtötte. Ha a folyamatra rásegítettek légmozgással, például huzatos helyre rakták az edényt, a hűtés hatékonysága még jobb volt. A mai klíma ugyanezt az elvet használja ki, azonban itt körfolyamatot működtetünk. Az egyszer már elpárolgott hűtőközeget nem hagyjuk veszni, egészen pontosan a létrejött párát lecsapatjuk, majd újra munkára bírjuk. Tesszük mindezt a takarékosság, továbbá a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartva.
A modern légkondícionáló berendezés négy fontos elemből áll:
1. Légsűrítő - ez felel a körfolyamat fenntartásáért.
2. Elpárologtató - itt párolog el a hűtőközeg (beltéri modul)
3. Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék
4. Fojtás - ez felelős a magas nyomású kondenzátor és az alacsony nyomású elpárologtató szeparálásáért.
A klímaberendezésekben olyan folyadék (hűtőközeg) található, amelynek atmoszferikus nyomáson a forráspontja -30 C fok körül van. De mivel túlnyomást hoztunk létre az eszközben, ezért nem párolog el, de csak addig, ameddig be nem indítjuk a kompresszort. Ezután az elpárologtatóban egyre kisebb lesz a nyomás, míg a kondenzátorban ezzel párhuzamosan magasabb . A fojtáson egyszerre csak kis mértékű gőz képes keresztüljutni, ezért elkezd feltorlódni, majd a magasabb nyomáson folyékonnyá alakulni. Amikor megfelelő mennyiségű folyadék keletkezett, az eléri a fojtást, majd azon túljutva az alacsony nyomású egységben rögtön elforr (ez adja ki a klíma jellegzetes hangját, ami természetes jelenség). Mint ahogy fentebb említettük, ez hőelvonással jár, így a klímaberendezés elkezdi hűteni a levegőt. Az eközben létrejött gőzt a kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja. Ott a magas nyomásnak köszönhetően felmelegszik, és ha lehűtjük, ismét cseppfolyóssá válik, és kezdődhet az egész elölről. A klímaberendezésekben a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezért a klíma mérete kisebb lehet és távolabbra is eljuttathatjuk a hűvös levegőt, mintha csak a levegő normális áramlására hagyatkoznánk.
Mi az a mobil klíma?
A mobil klíma közeli rokona az osztott (split klímának, csak a hő kijuttatása a szabadba van másképp megoldva. A split klímánál vékony csövekben szállítjuk ki a hőt a külső egység kondenzátorába a fent tárgyalt módon és ott közvetlenül leadjuk a kinti környezetnek a meleget. A mobil klímaberendezéseknek nincs külső egysége, itt a mobil klímában lévő kondenzátor a szobából beszívott levegőnek adja át a meleget amit a ventilátor egy O125mm csövön keresztül kifúj a szabadba. Ez a módszer kevésbé hatékony, mivel a kijuttatott levegő helyére kívülről áramol be új levegő. Mivel a két levegőnek a hőmérséklet-különbsége nem biztos, hogy sok, emiatt kevésbé hatékonyan hűthetjük le a szobát. Mégis, ez a eszköz ideális lehet műemlékeknél, ahol a falat nem lehet megbontani vagy megváltoztatni, továbbá minden olyan helyen, ahol nem tudjuk hova telepíteni a kültéri egységet.
Hőszivattyús és klímás fűtés
A folyamat megfordításával a klímákat fűtésre is felhasználhatjuk. A külső, az emberek számára már hűvösnek számító környezetből vonnak el meleget, amit a berendezés benn lead, így, azaz a külső levegő további lehűtésével fűtve a helyiséget. A modern klímaberendezések kifejezetten hatékonyan képesek ezeket a folyamatokat fenntartani, 1 kW/h villamosenergiából akár 5 kW/h hőenergiát is tudnak beszivattyúzni. Amely berendezés 3,6 kW/h-ra képes, már "A" energiaosztályúnak számít.
A hőszivattyúval működtetett fűtés is hasonló elven működik, ugyanakkor ott nem közvetlen a levegőt, hanem valamilyen más közvetítő anyaggal fűtenek. Folyadékot, pl. fagyállós vizet pumpálnak át a radiátorban, padló- vagy falfűtésben, vagy hőcserélőben. Hideg napokon a hőszivattyúval megvalósított fűtés már most is versenyre kel a földgázas fűtéssel, ami versenyképesség a földgáz árának az emelkedésével még jobb lesz. Mivel a hőszivattyú és a klíma nem előállítja, hanem az egyik helyről a másikra szivattyúzza a meleget, ezért sokkal hatékonyabb a villamosenergiával történőfűtésnél is.
A Szeged Klíma honlapján további érdekességek találhatóak a klímaberendezések témakörében a vállalkozás által árusított berendezések részletekbe menő bemutatásával egyetemben. Nagy választékban található meg pl. Midea klíma a kínálatban más, ismert gyártókkal egyetemben. A cég Szegeden és környékén klímaszerelést valamint karbantartást is végez, a náluk vett berendezések esetében mindezt külön díj felszámolása nélkül.
